Maradnak a különadók 2026-ban is, a kormány közel félezer milliárd forintot vár belőlük. A kiskereskedőket, bankokat, biztosítókat, benzinkutakat a kormány közben árkorlátozásokkal is szorongatja.
A kormány állampapírokba akart kényszeríteni 1300 milliárd forint banki befektetést, de rosszul alkották meg a jogszabályt, aztán rosszul kommunikálták a módosítást.
A részletek még kidolgozás alatt állnak, de annyi biztosnak tűnik, hogy állampapír-vásárlások után lesz erre lehetőség. Az MNB nagy sikernek tartja a tavaszi lakásbiztosítási kampányt.
A két tőzsdei nagyvállalatnak az idei második félévben és jövőre is komoly összegeket kell pluszban befizetnie.
A bankok különadója viszont marad, mert a miniszter szerint az ő nyereségük ezt elbírja.
Marad a bankadó, a kiskereskedelmi adó, az extraprofitadó, sőt, a bankok újabb sarcot kapnak a nyakukba a békepárti kormánytól, amely védelmi hozzájárulásnak nevezi mindezt. Emelik a tranzakciós illetéket, és lesz valutaváltási illeték is.
A magyar kormány amolyan humanitárius, nonprofit működést vár el az élelmiszermultiktól, emellett verbálisan, intézkedésekkel, adókkal abuzálja őket, és elvárja, hogy ezt csendben tűrjék. Miközben uniós szinten messze a magyar kormány sarcolja a legkeményebben a lakosságát a napi fogyasztási termékekkel.
Teljesen átszabta egy kormányrendelet a benzinkutakra kirótt extraprofitadót: a legnagyobb bevételű társaságok terhe 2024-től másfél százalékkal csökken, a kisebbeké viszont hússzorosára nő. Csak a legkisebb, családi töltőállomások maradnak sarc nélkül, de ha a nemzetközi helyzet berobbantja az árakat, ők is az adóztatott sávba csúszhatnak. A Mol, OMV, Shell és társaik a könnyítéssel megengedhetik maguknak, hogy a jövedéki adó megugrása ellenére is kisebb mértékben emeljék az árakat január elsején. Nagy segítség ez a magyar családoknak, leszámítva azokat, akik nagyon megszívják.
A változtatással a Portfolio szerint az OTP nyer, több nagy versenytárs veszít.
A második legnagyobb magyar bankcsoport vezetése nem tart attól, hogy a bankválság közvetlen negatív hatással lehet a pénzintézetre.
Előzetes bejelentés nélkül változtatnak a Molt terhelő extraprofitadó szabályain.
Szakértők szerint azzal, hogy sávos adózást vezetett be a kormány csökkenhet a fapadosok által befizetendő adó mértéke. Ez a jegyárakban azonban egyelőre nem mutatkozik meg.
Ritkán láthatunk olyan párbajt a magyar közéletben, amilyen most alakult ki a kormány és a Ryanair között. A fapados légitársaság vezetője, Michael O'Leary többszörösen leidiótázta a kormányt és gazdaságfejlesztési miniszterét, válaszul a kormány influenszereit, hatóságait és sajtóját is bevetve esett neki kritikusának.
Válaszolt a gazdaságfejlesztési miniszter arra, hogy a Ryanair vezérigazgatója többször is idiótának nevezte a hvg.hu-nak adott interjúban.
A gazdaságkutató szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel.
Az "extraprofitra" kivetett sarc több mint 80 százalékát az innovatív gyógyszercégek fizetik, a gyártók ezért új megállapodást akarnak.
A szerződési feltételekben szerepel, hogy minden kormányzati adót áthárítanak az utasokra, még akkor is, ha a foglalásuk után vezették be. Nem Magyarország az első, ahol ezt szinte azonnal meg is tették. Magyarországon viszont azonnal ráküldte a kormány a cégre a fogyasztóvédelmet.
2023-ban is hasonló összegre számítanak.
A legjobb üzlet ma Magyarországon utat és vasutat építeni, de a bányászat is elég jól fial - ezek a jellemzően a NER-hez kötődő ágazatok azonban nincsenek a megadóztatott körben.
A vállalat vezérigazgatója szerint nehéz helyzetbe hozhatja a gyógyszerkereskedő cégeket az új sarc.
